Utánpótlás: a szülőkre is nevelés szorul


Az utánpótlás egyre nagyobb hangsúlyt kap az elit labdarúgásban. Románia pótselejtezős búcsúja sok kérdést vet fel, többek között az ütőképes utánpótlás-nevelés hiányát is.

HIRDETÉS


A sétatéri Kaszinó épületében erről folytatott beszélgetést szerda este Tatár Tamás, a Liviu Antal, Labdarúgó Iskola tanára, Fikker Ferenc, az Ardealul Labdarúgó Iskola oktatója, Mezey János, a Kolozsvári CFR ifjúsági csapatának edzője, valamint Könczei Soma, a Dribli Labdarúgó Iskola tanára, Boros Miklós sportújságíró moderálása mellett. Az előadást a „Történelem a pályán” elnevezésű kiállítás keretén belül szervezték. A rendezvénysorozat a magyar-román labdarúgó-mérkőzések történelmét eleveníti fel.

A problémákat és azok okait mind a négy szakember nagyon hasonlóan látta, elsősorban a pénz és a támogatás hiányát, na meg a mentalitást említették. Egységesen egyetértettek abban, hogy a túl korai eredménykényszer sok hátulütőt rejt, és nem szolgálja a gyerek fejlődését. Ugyanakkor fontosnak tartják a versenyeztetést, a minél szélesebb körű tapasztalatszerzést.

Mezey János szerint nemcsak a gyerekeket, a fiatalokat, de szüleiket is nevelni kéne. Konkrét eseteket is említett, amikor a szülők bekiabáltak, sőt szülők közti verekedésről is beszámolt. Adódott a kérdés, hogy a jobb anyagi helyzetben lévő szülők nem próbálnak-e beleszólni a felállásba. Határozott igen választ adott mindegyik meghívott, ám leszögezték, ez vajmi keveset ér, mert nem tudják befolyásolni döntéseiket.

Tatár Tamás a befektetőket hiányolja, ugyanakkor felvázolta, hogy szerinte miért nagy kockázat egy üzletembernek utánpótlás-nevelésbe fektetni: a kockázat magas, ugyanis hosszú idő elteltével termelődik csak profit, ráadásul magas a lemorzsolódás aránya is.

Könczei Soma, aki 5-6 évesekkel foglalkozik, elmondta, a legkisebbeknél még vegyesen játszanak együtt a fiúk és a lányok, ami sokszor csodálkozást vált ki az emberekben. Sajnálatát fejezte ki továbbá amiatt, hogy a lányok elenyésző része folytatja csak a labdarúgást, és nagyon sokan minden sportról lemondanak.

Az anyagi helyzet talán a legnagyobb akadály, Mezey például összehasonlította a CFR körülményeit a Schalke lehetőségeivel. Míg ő egyedüliként edzi a korosztályos csapatot, a német gárdának öt edzője van, akik különböző dolgokat figyelnek a játékosoknál. Ugyanennél a példánál maradva hozzátette, hogy a szülők között is óriásiak a különbségek. A német szülők a mérkőzés közben és után nem rohanták le a gyereket, hanem hagyták az edzőt dolgozni. Ehhez a véleményhez csatlakozott a többi meghívott is, akik szintén osztoztak azon véleményen miszerint a problémák gyakori okozói a szülők.

A fiataloknak azt rótták fel az edzők, hogy kiábrándítóan kevés azon eset, amikor edzés után valaki még kint szeretne maradni gyakorolni. Ehelyett a legtöbben még az edzés végét jelző sípszó felhangzása előtt az öltöző felé veszik az irányt.

Fikker Ferenc arra a kérdésre, hogy hány, a konstancai Hagi Akadémiához hasonló regionális labdarúgó-akadémiára lenne szükség, azt felelte, hogy minimum háromra. Ez azonban hatalmas anyagi befektetést jelent. Erre pedig egyik szakember sem lát esélyt, amíg a kormány nem áll a törekvések mellé és egy rendelettel nem biztosít anyagi forrást utánpótlás-nevelés céljára. Ameddig az állam nem támogatja komolyan a futballt addig nem várható érdemleges javulás, fogalmazódott meg végszóként az előadáson.

Molnár Szabolcs és Szén Sándor közös beszámolója

 



Címkék:   labdarúgás  Történelem a pályán (tárlat)  
Hozzászólások


Név:
Email:
Hozzászólok:
captcha
Biztonsági kód

Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!


Gyorshírek



Blogok

Partnerek

Transindex

Támogatók

Communitas